Sistema Nasionál Saúde nian
Sistema Nasionál Saúde nian iha Timor-Leste fahe ona ba servisu Ospitalár no servisu saúde Komunitária.
Iha servisu ospitalár iha ospitál rekursu rua no ospitál rejionál tolu – ospitál hirak ne’e bele halo ona operasaun hirak simples, hanesan apendisite ka sezariana, iha distritu sira. Ospitál Sentrál Rekursu mak Ospitál Nasionál Guido Valadares, iha Dili.
Iha Sentru Saúde Komunitária 65 no Postu Saúde liu 200, sira ne’e liga diretamente ho SISCa, ne’ebé mak hamutuk 600.
Sistema sentrál ambulánsia nian servisu ba populasaun iha distritu sira no ambulánsia sira kordena ho kareta hirak ho funsaun-barak, ne’ebé mak halai iha Sub-distritu sira. Kareta hirak ne’e lori ema moras sira ba iha Distritu sira, no hosi ne’e ambulánsia mak lori mai Dili. Iha Distritu sira ne’ebé hasoru problema barak tande’it infra-estrutura, ne’ebé ambulánsia sira la konsege to’o iha ne’ebá, sira uza aviaun, “ami kontrata avioneta Australia nian ida atu lori ema moras sira husi Suai no Oe-Cusse mai iha Dili, ami mós husu Helikópteru ida hosi Nasoens Unidas, no ami mós iha ró-ahi ida atu liga Ataúro ho Dili. Alende ne’e, ami mós iha kuda 50 iha teritóriu tomak, hodi lori ema moras liu hosi mota-dalan” Vice-Ministra esplika.
Timor-Leste iha ona akordu atu transfere moras ba Singapura, Austrália no Indonésia. Iha Indonésia iha kolaborasaun ho ospitál tolu, ida mak veteran sira mak ka’er no rua seluk atu halo tratamentu ba populsaun sira.
Kona-ba rekursu umanu nasionál sira, Timor-Leste oras ne’e iha tékniku profisionál liu rihun tolu, maibé timór-oan médiku espesialista formadu to’o de’it 50. Estudante timór-oan ba medisina ne’ebé estuda iha Kuba hamutuk besik 450, ne’ebé mak sei fila tui-tuir malun hahú hosi Agostu, to’o Fevereiru 2011. Sira ne’e nu’udar estudante medisina jerál ne’ebé mak frekuenta 4o no 50 anu. Sira sei mai hakotu sira nia kursu iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e, hodi hetan espesializasaun ba tinan ida ka rua.
“Ha’u optimista, la’os deit ho estudante sira husi Cuba, mos husi estudante medisina hirak oras ne’e sei iha Indonésia no iha Filipina, nebé sira nia familia rasik mak seluk. Estudante hirak ne’e hamutuk husi 100 to’o 200. Karik sira fila mak sira sei integra ba iha rekursu umanu ministeriu nian”, vice Ministra ne’e garante.
 |
| Roo Ambulansia Multifunsaun Ministeriu Saude Nian |
Sistema Nasionál Saúde nian iha Timor-Leste fahe ona ba servisu Ospitalár no servisu saúde Komunitária.
Iha servisu ospitalár iha ospitál rekursu rua no ospitál rejionál tolu – ospitál hirak ne’e bele halo ona operasaun hirak simples, hanesan apendisite ka sezariana, iha distritu sira. Ospitál Sentrál Rekursu mak Ospitál Nasionál Guido Valadares, iha Dili.
Iha Sentru Saúde Komunitária 65 no Postu Saúde liu 200, sira ne’e liga diretamente ho SISCa, ne’ebé mak hamutuk 600.
Sistema sentrál ambulánsia nian servisu ba populasaun iha distritu sira no ambulánsia sira kordena ho kareta hirak ho funsaun-barak, ne’ebé mak halai iha Sub-distritu sira. Kareta hirak ne’e lori ema moras sira ba iha Distritu sira, no hosi ne’e ambulánsia mak lori mai Dili. Iha Distritu sira ne’ebé hasoru problema barak tande’it infra-estrutura, ne’ebé ambulánsia sira la konsege to’o iha ne’ebá, sira uza aviaun, “ami kontrata avioneta Australia nian ida atu lori ema moras sira husi Suai no Oe-Cusse mai iha Dili, ami mós husu Helikópteru ida hosi Nasoens Unidas, no ami mós iha ró-ahi ida atu liga Ataúro ho Dili. Alende ne’e, ami mós iha kuda 50 iha teritóriu tomak, hodi lori ema moras liu hosi mota-dalan” Vice-Ministra esplika.
Timor-Leste iha ona akordu atu transfere moras ba Singapura, Austrália no Indonésia. Iha Indonésia iha kolaborasaun ho ospitál tolu, ida mak veteran sira mak ka’er no rua seluk atu halo tratamentu ba populsaun sira.
Kona-ba rekursu umanu nasionál sira, Timor-Leste oras ne’e iha tékniku profisionál liu rihun tolu, maibé timór-oan médiku espesialista formadu to’o de’it 50. Estudante timór-oan ba medisina ne’ebé estuda iha Kuba hamutuk besik 450, ne’ebé mak sei fila tui-tuir malun hahú hosi Agostu, to’o Fevereiru 2011. Sira ne’e nu’udar estudante medisina jerál ne’ebé mak frekuenta 4o no 50 anu. Sira sei mai hakotu sira nia kursu iha Universidade Nasionál Timor Lorosa’e, hodi hetan espesializasaun ba tinan ida ka rua.
“Ha’u optimista, la’os deit ho estudante sira husi Cuba, mos husi estudante medisina hirak oras ne’e sei iha Indonésia no iha Filipina, nebé sira nia familia rasik mak seluk. Estudante hirak ne’e hamutuk husi 100 to’o 200. Karik sira fila mak sira sei integra ba iha rekursu umanu ministeriu nian”, vice Ministra ne’e garante.
No comments:
Post a Comment